Mentális egészségünket egy új szorongásforma veszélyezteti, amely leginkább a digitális térben „fertőz”, és fokozottan hat a fiatalabb generációra. Ez a jelenség a FOMO, amely egy angol mozaikszó, a "Fear of Missing Out" rövidítése, amely magyarul kimaradástól való félelmet jelent.

Egyik világháború után született nemzedék tagjainak sem volt könnyű eldönteniük, hogyan válasszanak pályát, merre tanuljanak tovább, mikor alapítsanak családot.

„Érdemes bízni a pedagógusokban!” – ezt az egyszerű üzenetet igyekszik majd átadni Takáts Tamás Henrik gimnáziumi tanár, egyetemi mentor a Nők Hangja Alapítvány következő klubestjén, amelynek témája a kapunyitási pánik.

A mentális egészségünkre több irányból is érkezhetnek káros hatások a digitális térben.

A digitális világ robbanásszerű fejlődésének számos előnyét élvezhetjük. A szellemi rekreáció, a szórakoztatás egyre szélesedő terepén kalandozhatunk az internet és a különböző közösségi platformok segítségével. De a pozitív hatások ellenpólusaként szinte ugyan ilyen tágas tér nyílt ki a mentális egészségünket veszélyeztető hatásoknak is.

A Nők Hangja Alapítvány klubestje a digitalizáció és a mentálhigiénia kapcsolatáról.

A digitális korszak alapjaiban formálta át emberi kapcsolatainkat. Nőtt a sebessége, mennyisége és megváltozott a formája is, miközben a magány élménye is új arcot kapott.

„Utólag belátja az ember, hogy okos dolog odafigyelni a szülőkre és a tanárokra” – mondja Sárdi Kamilla végzős egyetemista, aki szívesen beszélt nekünk, és szívesen beszél majd a Nők Hangja Alapítvány következő klubestjén a fiatalokat érintő új kihívásról, a kapunyitási pánikról.

A fiatalokat érintő kapunyitási pánik kortünet, olyan jelenség, amit nem szabad félvállról venni. De ezt is le lehet gyűrni. A következő klubestünkön azt is elmondjuk, hogyan.

Vass Geri dalszerző, előadó nem csak átélte/átéli a kapunyitási pánikot, ahogy korosztályának legtöbb tagja: énekel is róla. Ő is vendége lesz a Nők Hangja Alapítvány következő klubestjének.

A közösségi média ma már a mindennapjaink részévé vált, és sokaknál az egyik legfőbb platformja a hír- és információfogyasztásnak is. A valóságérzékelésünket azonban szűrők, algoritmusok szabályozzák ezeken a felületen. A kérdés az, hogy mindez milyen hatással van a mentális egészségünkre, okoz-e stresszhelyzetet, torzítja-e az önképünket, viszonyunkat más emberekhez.

Életünk során folyamatos változáson megyünk keresztül, a személyiségfejlődés nem ér véget a gyermekkor lezárultával, minden életszakaszban új kihívásokkal találjuk szembe magunkat, amely fokozza a stresszhelyzeteket és az ezzel való megküzdési nehézségeket. Ezeket vizsgálta tanulmányában két fiatal pszichológus.

A felnőtt létet a kamaszkorban a szabadság szinonimájaként is forgatják gondolataikban a fiatalok. Vonzzák, vágyják az önállóságot, de amint egyre közelebb kerültnek hozzá, megérkezik a szorongás is: a félelem az ismeretlentől, a döntések súlyától. A támogató szülői háttér sokat segíthet abban, hogy ez a félelem motivációvá formálódjon.

Pszichológus, lelkész, logopédus? Ők tényleg mind kellenek ahhoz, hogy egy középiskolás döntést hozzon a „kapu” előtt? Nem feltétlenül, de bármely szakember tanácsa jól jöhet. Nők Hangja klubest a kapunyitási pánikról – összefoglaljuk az előző eseményünkön történteket, és mindenkit meghívunk a következő rendezvényünkre, ami szintén ezzel a témával foglalkozik.

A kapunyitási pánik vagy krízis a modernitásra jellemző fiatalkori reakció, szorongás, ami az életkezdés nehézségeitől, a döntések véglegességétől való félelem felerősödését jelenti, és az elmúlt években egyre erőteljesebben van jelen a „Z” generációban. De vajon hogyan léphetik át ezt az akadályt?

Mi a több: a lehetőség vagy az akadály? Az újabb és újabb generációknak az idő előrehaladtával egyre többször kell feltenniük ezt a kérdést.

A kapunyitási pánik olyan élethelyzeti krízis, amely a felnőtté válás küszöbén jelenik meg, amikor az ember először szembesül azzal, hogy a döntéseinek súlya van, az önállóság, a szabadság romantikus vágyálma, ami kamaszkorban még olyan vonzó volt, most berúgta a szobaajtót, és megérkezett minden nehézségeivel együtt.

Egy egész kötetnyi verset szentelt a kapunyitási pánik témájának Nagy Milán László fiatal író, költő, akivel személyesen találkozhat mindenki, aki vendége lesz a Nők Hangja Alapítvány következő, csütörtöki klubestjének.

A párválasztás, a családalapítás ugyanolyan nehéz feladat a „Z” generáció tagjainak, mint a pályakezdés, éppen ezért megkerülhetetlen téma, ha a kapunyitási pánikról beszélünk. A Nők Hangja Alapítvány következő klubestjén szakértőkkel vesszük sorra a legfontosabb kérdéseket.

Gyors ütemben, intenzíven növekszik a Nők Hangja Alapítvány, illetve a szervezet aktivitásait követőinek száma: a helyszíni rendezvényein és az online térben egyaránt. Néhány érdekes adat következik a számok világából.

Pert vesztett a Meta. Egy Új Mexikó-i bírósági ítélet kimondja, hogy az Instagramot, a Facebookot és a WhatsAppot tulajdonló cég veszélyeztette a fiatalkorúakat, ezért 375 millió dolláros büntetést szabott ki rá.

Ahhoz, hogy eljussunk a fiatalokhoz, elengedhetetlen a mélyebb beszélgetés, viszont nem egyszerű feladat megérteni őket és megértetni velük magunkat. De ha követünk néhány alapszabályt, akkor sikeres párbeszéd alakulhat ki a generációk között.

Amikor a „Z” generáció az önálló életkezdés kihívásaival szembesül, sokszor megtorpan, és gyakran kerül a kapunyitási pánik állapotába. A megküzdési stratégiák egyik fontos eleme a segítségkérés, akár szakemberektől vagy épp kortársaktól.

A fiatalok életkezdési nehézségein sokat segíthet a munkaerőpiac szemléletmódjának változása is, ahol a vállalatok figyelembe veszik, hogy a „Z” generáció nem feltétlen tervez hosszú távra, és ha egyszerű, transzparens feladatkiosztás mellett szeret dolgozni, érzi a fejlődési lehetőséget és tudja, hogy amit elsajátít, annak jó helye lesz majd az önéletrajzában is.