A közösségi média ma már a mindennapjaink részévé vált, és sokaknál az egyik legfőbb platformja a hír- és információfogyasztásnak is. A valóságérzékelésünket azonban szűrők, algoritmusok szabályozzák ezeken a felületen. A kérdés az, hogy mindez milyen hatással van a mentális egészségünkre, okoz-e stresszhelyzetet, torzítja-e az önképünket, viszonyunkat más emberekhez.
A közösségi platformok személyre szabott hírfolyama mögött rejlő algoritmusok célja, hogy több időt töltsünk az oldalon, többek között ezért részesítik előnyben azokat a tartalmakat, amelyekre nagyobb eséllyel reagálunk. Ez a mechanizmus azonban könnyen vezethet megerősítő buborékokhoz (echo chambers) és szelektív információfogyasztáshoz.
Ezt a jelenséget megerősíti egy friss kutatás is, amely az Egységes Digitális Mérésért Egyesület megbízásából, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával készült, és az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tartalmakat ma már gyakran nem célzott kereséssel, hanem a különféle ajánlások nyomán találják meg a felhasználók, például algoritmusok, barátok vagy kollégák javaslatai alapján.
Az algoritmus-vezérelt tartalomfogyasztás kényelmes, de egyúttal azzal fenyegeti a fogyasztókat, hogy véleménybuborékba záródnak.
A közösségi oldalak a felhasználói élmény javítása érdekében, de mindenképpen a platform érdekeinek megfelelően optimalizálják a tartalomrendező algoritmusaikat, aminek fő célja, hogy a felhasználó minél több (hirdetések megnézésére is fordítható) időt töltsön a felületükön, ennek érdekében pedig a korábbi kereséseinek, preferenciáinak megfelelő tartalmakat szűr és tár elé az algoritmus. A platformok által ajánlott tartalom tehát mindenki részére személyre szabott, és az adott felhasználó ismerősi vagy érdeklődési köréhez, valamint az adott felületen, sőt azon kívüli online tevékenységéhez van igazítva.
Erről értekezik tanulmányában Papp János Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, aki leírja azt is, hogy a közösségimédia-platformok nem csupán inaktív szereplőként működnek, hanem aktívan navigálják a felhasználókat az általuk meghatározott tartalmakhoz.
Ennek az egyik hatása lehet, hogy a felhasználók különböző csoportjai merőben eltérő tartalmakat látnak, ezáltal egyre kevesebb a megjelenő információk közötti átfedés, és egyre kevesebb lesz a közös társadalmi tapasztalat. Így pedig mélyülnek az egyének és a társadalmi csoportok közötti árkok is, az emberek egymást különbözőnek, idegennek, sőt akár ellenségnek is tekinthetik emiatt.
Az egyén gyakran kerülhet felfokozott érzelmi állapotba, hiszen az algoritmus előnybe részesíti a provokatívabb tartalmakat is növelve ezzel a stresszfaktort. De az elszigeteltség és a kisebbrendűségi érzések kockázata is megnőhet.
De mit lehet tenni, hogy elkerüljük az algoritmusok által épített buborékokat? Mint ahogy a digitális világ számos terültén, úgy itt is fontos a tudatos tartalomfogyasztás. Fel kell ismernünk, hogy a hírfolyamunk nem semleges, és mi is alakíthatjuk azokat az online jelenlétünkkel.
Használjunk több platformot egy-egy információval kapcsolatban, ne csak görgessünk, hanem olvassuk el a teljes cikkeket, ellenőrizzük a forrást, hasonlítsuk össze más megközelítésekből is az adott tartalmat. Tanuljuk meg a forráselemzést, felismerni a logikai hibákat és keressünk szakmai magyarázatokat is a témában. És vezessünk be időkorlátokat, itt is hatásos lehet a „digitális detox”.
