A mentális egészségünkre több irányból is érkezhetnek káros hatások a digitális térben. Az egyik ilyen jelentős veszélyforrás az internetes, online játékok csábítása, amely leginkább a fiatal generációt érinti, és akár olyan erős függőség is kialakulhat ennek kapcsán, mint az alkohol, vagy éppen a dohányzás esetében. De van megoldás!
Az Információs Társadalom szaktudományos folyóiratban publikált tanulmányban olvasható, hogy a 2000-es évekhez közeledve igencsak megnőtt a tudományos érdeklődés a problémás internet- és videojáték-használat iránt.
A kutatások alapján pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban megjelenő betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerében már önálló betegségként jelenik meg a videójáték-használat zavara (gaming disorder).
Szemlézzük a jeleket!
Az internetesjáték-zavart olyan tartósan fennálló és időszakosan visszatérő játéktevékenységként definiálja a WHO, amely a vizsgálatot megelőző 12 hónapban klinikailag is jelentős egészségkárosodáshoz vagy distresszhez (szorongáskeltő, ártalmas stressz) vezet, és amelyre az alábbi kilenc kritériumból legalább öt jelenléte utal.
- Gondolati és viselkedéses elfoglaltság: a játék az egyén domináns tevékenységévé válik, uralja a gondolatait és a cselekedeteit is. Ha csak teheti, játszik, amikor pedig nem játszhat, a játékra gondol.
- Megvonási tünetek jelentkeznek, ha a személy nem játszhat: feszültség, ingerlékenység, szorongás, szomorúság, és a kémiai függőséghez hasonló fizikai jelek is megjelenhetnek (például remegés, izzadás).
- Tolerancia: az egyénnek egyre többet kell játszania ahhoz, hogy ugyanazt az élményt érje el, mint korábban.
- A kontroll elvesztése afelett, hogy mennyit játszik.
- A korábbi hobbikkal, tevékenységekkel kapcsolatban elveszíti az érdeklődését, csak a játék érdekli.
- Annak ellenére is folytatja a játékot, hogy tudatában van a pszichoszociális problémáknak, amelyeket okoz a számára.
- Hazudik arról a családtagjainak, a terapeutájának, vagy más hozzátartozóinak, hogy mennyit játszik.
- Arra használja a játékot, hogy csökkentse a negatív érzéseit/hangulatát (bűntudatát, szorongását, tehetetlenség érzetét) – a játékvilágba menekül.
- Veszélybe kerülnek, vagy megszakadnak a kapcsolatai, elveszíti vagy veszélyezteti a munkáját, tanulmányi vagy munkahelyi karrierlehetőségeit a túlzott mértékű játék miatt.
Így jelez az egészségünk!
Az egészségre káros hatásokkal kapcsolatban Dr. Hoyer Máriát, a Budai Egészségközpont klinikai- és klinikai addiktológiai szakpszichológusa arról írt bejegyzésében, hogy általános egyezség a legtöbb kutató között, hogy az emberi agy 1,5 óráig bírja a számítógépezést, utána pihenésre van szüksége. Ha ez nem így történik, akkor az ember „túlstimulálja” az idegrendszerét.
A virtuális játékosok viszont hosszú órákon át, folyamatosan játszanak, s ez olyan az agynak, mint egy stimuláns drog. A játék során magas a feszültségszint és az agy folyamatosan pörög, ha pedig az illető abbahagyja a játékot, akkor utána órákig nem tud lecsitulni, mert az agya ugyanazon a magas izgalmi szinten működik tovább. A játékos ennek következtében ingerlékeny, feszült lesz. A játékfüggőség nagyon kizsákmányolja a szervezetet. A játékos bizonyos szükségletet, pl. éhségérzetet nem érez, amíg 8-10 órán át ül a számítógép előtt. Ám ha végzett a játékkal, akkor viszont egyszerre akarja bevinni az elmulasztott élelmiszermennyiséget, ami jócskán megterheli az emésztőrendszert.
De alvásproblémákkal is küzdhetnek ezek a játékosok, mert elbillen náluk az ébrenlét-alvás ritmusa. Aki folyamatos alváshiányban szenved, annak megváltozik a hangulata, nyomott lesz, elveszíti az érdeklődését a társas kapcsolatok iránt, gyakori a depresszió, a motiválatlanság.
Kezeljük tudatosan a problémákat!
A pszichológus szerint a 25-30 éves fiatalemberek gyakran azért szinglik, mert annyira beszippantja őket a virtuális játék, hogy ez lesz az elsődleges intim kapcsolatuk. Érdekes, hogy a játék helyét nem tudja más intimitás átvenni, pedig vágyik rá az illető, de aztán előbb-utóbb csökken a motivációja is.
Viszont, ahogy minden függőségből, innen is van kiút. Egyrészről a fiatalok esetében fontos lehet a szülői kontroll. Szabályok és határok meghatározása, képernyőidő-limitek, közös családi szabályok lefektetése a digitális tér használatában. Pontos napirend felállítása, iskola, munkavégzés, a kötelező feladatok és a szabadidő eltöltésében alternatív tevékenységek, mint például a sport, különböző hobbik, személyes kapcsolatok, találkozások erősítése. És a gyerekek esetében nagyon fontos a szülői mintázat is, a szülők példamutatása a digitális eszközök használatban.
És természetesen nem szégyen szakember segítségét sem igénybe venni, bár tapasztalható, hogy társadalmunkban gyakran stigmatizált jelenség a pszichoterápia, pedig vannak olyan esetek, amikor nagyon sokat tud segíteni a problémáinkon, és a játékfüggőség épp egy ilyen terep.
