A 18–28 éves korosztályt egyre szélesebb körben érintő jelenség a kapunyitási pánik, amely a kezdődő felnőttkor nehézségeivel szembesülő fiatal felnőttek lelkiállapotának a jellemzője. Ezt az állapotot az élet minden területére vonatkozó hirtelen döntések terhe, a magánélet és az identitás krízise idézi elő. Bár sokan ma úgy tekintenek erre a korosztályra, mint akik el vannak késve az életfeladataikkal, lusták, vagy önzőek, mert később töltik be azokat a szerepeket, melyeket elődeik már a húszas éveik elején elkezdtek. Egyes friss kutatások szerint azonban nem egy generációs átmeneti jellemzőről van szó, hanem egy néhány évtized óta formálódó új fejlődéslélektani szakasz kialakulásáról.
Ebben a témában írt tanulmányt a Szegedi Tudományegyetemen végzett két fiatal pszichológus, Leist Balogh Brigitta és Jámbori Szilvia. „A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és a szorongás függvényében” című dolgozatukban a 18–28 éves korosztály körében vizsgálták meg a kapunyitási pánik jelenségét, és annak kapcsolatát a vonásszorongással, a megküzdési módokkal, valamint a proaktív megküzdéssel.
A vonásszorongás egy stabil, tartós személyiségjellemző, amely meghatározza, mennyire hajlamos valaki a szorongásra a mindennapi élethelyzetekben. Nem egy adott szituációhoz kötődik, hanem az egyén általános, egész életen át tartó szorongásszintjét jelenti, szemben az átmeneti állapotszorongással. A szakemberek által vizsgált 304 személy válaszai alapján megállapítható, hogy a vonásszorongás és a kapunyitási pánik megélése között szignifikáns kapcsolat van.
Korábbi kutatási eredményekkel ellentétben, miszerint az életkor előrehaladtával gyakrabban figyelhetjük meg a kapunyitási pánik jeleit, a vizsgálat nem ezt állapította meg: a felmérések nem mutattak ki összefüggést a kor és a kapunyitási pánik között, sőt, meglepő módon a középiskolás korosztály körében nagyobb szorongási szintet fedeztek fel a jövővel kapcsolatban.
Ami pedig a hatékony megküzdési stratégiákat illeti, a tanulmányban azt írták a pszichológusok, hogy a támogató társas kapcsolatok, a család, a barátok, a jobb anyagi helyzet és az identitás stabilitása az, ami leginkább hozzájárul a fiatal felnőttek élettel való elégedettségéhez, és ezek hiánya az, ami inkább meghatározó a negatív érzelmek kialakulásának szempontjából. Egy korábbi, egyetemisták körében végzett vizsgálat pedig arra jutott, hogy a problémaorientált megküzdési módok szignifikánsan hozzájárulnak a stressz csökkenéséhez, a nőkre viszont mégis jellemzőbb szokott lenni az érzelemközpontú megküzdés. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a kapunyitási pánikban közrejátszó tényezők közül a nők hajlamosabbak a döntésekkel kapcsolatosan többet aggodalmaskodni. Megküzdési stratégiák szempontjából a proaktív megküzdés, a segítségkérés és a problémaelemzés előnyösnek bizonyult.
A megküzdési módokat tekintve a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a proaktív megküzdés bizonyult hatékonynak, emellett pedig a probléma elemzése és a segítségkérés válhat be leginkább.
Azok az egyének, akik tisztában vannak céljaikkal, és az oda vezető út során leküzdendő akadályokkal, a végeredményre koncentrálva gördülékenyebben veszik az odavezető út során megjelenő gátló tényezőket.
Sajnos még mindig nem lehet elkerülni a segítséget kérők megbélyegzését, azonban a szakemberek szerint azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a jelenségre, és tudatosítjuk azt, hogy nem egyedül vannak a problémával, már sokat lehet elérni abból a szempontból, hogy vegyék a bátorságot a segítség felkutatásához. A technológia fejlődését figyelembe véve ez a segítségnyújtás is többféle módon valósulhat meg, és mivel egy olyan korosztály problémája a kapunyitási pánik, akik mindennapjai elképzelhetetlenek internet és modern technikai eszközök nélkül, ezért a fiataloknak szóló weboldalak, kortárs segítő programok, online tanácsadás is hozzájárulhat a kapunyitási pánik hatékony kezeléséhez.
