Mentális egészségünket egy új szorongásforma veszélyezteti, amely leginkább a digitális térben „fertőz”, és fokozottan hat a fiatalabb generációra. Ez a jelenség a FOMO, amely egy angol mozaikszó, a "Fear of Missing Out" rövidítése, amely magyarul kimaradástól való félelmet jelent.

A FOMO modern pszichológiai jelenség, a szorongás egy formája, amit leginkább a közösségi média táplál és erősít fel, hiszen a különböző platformokon a nap minden percében láthatjuk, hogy barátaink, ismerőseink miről posztolnak, mit csinálnak, mit esznek, milyen programon vesznek részt és mennyire boldog, tökéletes az a kép, ami elénk tárul, mi pedig ez által érezhetünk hiányt, magányosságot és elszigeteltséget.

Gór Dóra klinikai szakpszichológus arról ír blogbejegyzésében, hogy Baumeister és Leary 1995-ben leírt a valahová tartozás szükségletének elmélete alátámasztja, hogy az embertársakkal való kapcsolatteremtés az egyik legalapvetőbb motivációnk, mely meghatározza a viselkedésünket.

A csoporthoz való tartozás kielégíti a szociális kapcsolódási szükségleteinket, tanulási és fejlődési lehetőséggel kecsegtet, biztonságérzetet, szerepet és feladatot ad, segíthet erősíteni az énképünket és önbizalmunkat, azonban ennek ára a csoportban megjelenő versengés, melynek célja a biztos, magasabb rangú szerep megszerzése, ami meghatározza a helyünket a közösségben.

Az evolúciós elméletre épülve értelmezhető igazán a kimaradáshoz kapcsolódó szorongásunk, hiszen azt élhetjük meg, hogy mi például nem veszünk részt a barátainkkal egy koncerten, amiről ha látunk egy posztot a közösségi médiában, akkor kirekesztettek vagyunk, ez pedig fokozhatja a magányt, az elidegenedést, a sehova sem tartozás élményét, mely érzések mindegyike erős stresszforrás.

És, hogy milyen jelek utalhatnak arra, hogy a FOMO megjelent az életünkben vagy valamelyik szerettünk, gyerekeink mindennapjaiban?

Egyre feszültebben figyeljük a telefonos értesítéseket és stresszhelyzetet okot az, ha kimaradhatunk egy-egy programból. Az online tér hiánya diszkomfort érzetet okoz és egyre gyakrabban hasonlítgatjuk saját életünket máséhoz. Elkezdjük a saját értékeinket ezek alapján méregetni másokéhoz. Közben olyan kérdések születnek gondolatainkban, hogy fontos vagyok-e még, vannak-e értékeim, egyáltalán mi az értelme az életemnek, fognak-e rám később emlékezni stb.

A jó hír az, hogy ebből a merőben új digitális szorongásból van kiút, és ennek a folyamatnak is megalkották már a mozaikszavát: a JOMO-t. Ez angolul a „Joy of Missing Out” kifejezés, ami a kimaradás örömét jelenti.

Ez egy olyan szemléletváltás, amely során az egyén tudatosan élvezi, hogy nem vesz részt minden eseményen, nem elérhető folyamatosan a közösségi médiában, és inkább a pihenésre, illetve a jelen pillanatra fókuszál.

– A JOMO az öngondoskodás (self-care) egy formája, emiatt első lépésben mindenképp határozzunk meg olyan dolgokat, tevékenységeket, melyeket szeretünk, melyekről azt érezzük, hogy fontosak számunkra, amiben szeretnénk fejleszteni magunkban, vagy olyan dolgok, melyeket meg szeretnék tanulni. Próbáljuk ezeket beilleszteni a mindennapokban, s gyakoroljuk őket aktívan. Ennek az ára azonban az, hogy a közösségi médiában töltött órákat le kell, hogy csökkentsük, és ezt az időt fordítsuk inkább magunkra – foglalta össze a legfontosabb tennivalókat a témában a klinikai szakpszichológus.