A felnőtté válás egyik legfontosabb kérdése mindig is az anyagi függetlenség, önállóság elérése volt, és ma sincs ez másként, viszont a mai „Z” generáció számára ez a helyzet már összetettebb és bizonytalanabb, mint korábban. Manapság egy gyorsan változó gazdasági környezetben, emelkedő árak, új típusú pénzügyi lehetőségek és a digitális tér kihívásai között kell eligazodni.

Talán ezért is van az, hogy a kapunyitási szorongás leggyakrabban a pénzügyi nehézségekkel, kihívásokkal összefüggésben jelentkezik. A „Z” generáció pénzügyi helyzete kettős: egyrészt soha nem volt még ennyi eszközük a tanulásra és pénzkezelésre, másrészt soha nem volt ennyire bizonytalan a gazdasági környezet.

A fiatalok a tanulmányaik során már szereztek bizonyos tapasztalatokat a pénzszerzés terén, hiszen a zsebpénzüket valahogyan elő kellett teremteni, így sokan a szülői támogatás mellett diákmunkákat is vállaltak. Viszont ez a tapasztalat súlytalanná is válhat, amint megteszik az első lépéseket ezek a fiatalok az önálló élet felé és a munkaerőpiacra kilépve saját lakásba költöznek. Itt találkoznak először azzal a helyzettel, hogy az ingatlanárak és albérletdíjak sok helyen elszakadtak a bérektől. Ha önálló életre akar berendezkeni valaki, akkor a kezdő fizetésének nagy részét elviheti egy-egy lakás bérleti díja.

Ami növelheti még a pénzügy bizonytalanságot, az a munkakörnyezet változása, hiszen egyre kevesebb a jól fizető, stabil, „egy munkahelyes” karrierút, helyette a projektalapú, rugalmas, de kiszámíthatatlanabb munkák kerülnek előtérbe, ami ebben az életkorban nem feltétlen probléma, hiszen a fiatal még az útkeresés és a tapasztalatszerzés időszakát éli. Viszont a hosszú távú pénzügyi tervezést megnehezíti.

Az életkezdésnél, főleg a saját ingatlan vásárlásánál segíthet a hitelfelvétel is, aminek az előfeltétele szintén az egzisztenciális stabilitás lenne. És bár a „Z” generáció erőssége, hogy már rutinszerűen használják a világhálót, a közösségi médiát és nagyon könnyen hozzáférnek akár a pénzügyi információkhoz is, mégsem tudnak elég hatékonyan megküzdeni szorongásaikkal.

A szakemberek szerint ennek egyik oka a felkészületlenség, ami a pénzügyi oktatás hiányosságaira vezethető vissza. Ha pedig fellép a kapunyitási  pánik, akkor a pénzügyi, egzisztenciális szorongásokhoz is megoldási stratégiákat kell párosítani.

Klinger Mária munka- és szervezet szakpszichológus, család- és rendszerterapeuta a Bankmonitor egy korábbi beszélgetésében segített felvázolni a pénzügyi szorongások megjelenését. Előszőr leszögezte ő is, hogy a munkája során az tapasztalta, a legtöbb fiatal felnőtt életkezdésében nagyon fontos szempont a lakhatás és a jövedelem kérdése, ugyanakkor ezen a területen élik meg kiemelten a félelmeiket is.

– Nagyon számítanak ebben a témakörben a családi minták. Van egy úgynevezett családi tudattalan, régen megélt traumák, bedőlt hitelek, pénzügyi nehézségek, amik pénzügyi szorongásként  jelennek meg a későbbi generációkban. Ezek a fiatalok már nem is tudják az okát, egyszerűen csak megélik ezt a fajta félelmet, ezt hívjuk transzgenerációs szorongásnak  – emelte ki a szakember, aki megjegyezte, hogy amikor ilyen intenzíven jelentkezik a pénzügyi krízis, akkor érdemes ezen dolgozni.

 – Minden szorongás egy érzelem. Ezért a terápia során én mindig arra próbálom rávezetni a páciensem, hogy mi a konkrét félelme, fogalmazza meg. Ez után sorra vesszük, hogy ezeknek a félelmeknek mennyi a realitása, ha itt nem jutunk eredményre, akkor valószínű, hogy családi mintázatot követ a szorongásunk – tette hozzá a pszichológus.

A beszélgetés során egyébként az is szóba került, hogy a szülői generáció elég gyakran élt át rossz élményeket például a hitelfelvételekkel kapcsolatban, de a történelem során a nagyszülők is kerülhettek nehéz anyagi helyzetbe bizonyos gazdasági, politikai változások miatt.

A „Z” generációnak többek között a fent leírtak miatt is érdemes több forrásból és alaposabban tájékozódni a pénzügyi kérdésekben, ha pedig fény derül egy-egy negatív családi mintázatra, akkor azt ki kell tudni emelni a saját érzelmeink köréből. Természetesen a tanulságot le kell vonni minden történetből, de nem szabad, hogy a jelenben olyan hatása legyen, ami egy állandó szorongássá válhat.

– Mint minden félelemnél, a pénzügyi szorongás kezelésénél is úgy kell eljárni, hogy biztonsági pontokat keressünk előszőr a jelen helyzetben. Én külső és belső biztonsági pontokat szoktam megkülönböztetni. A belső erőforrások az önbecsülés, önbizalom, motiváció, kitartás, ezekből alakulnak ki azok a belső biztonsági pontok, melyekhez már kívülről lehet párosítani egzisztenciális tartalmakat, mint például a keresetet, a megtakarítást vagy a hitelfelvételt – hangsúlyozta a pszichológus, aki azt is elmondta, hogy a pénzügyi szorongásnak pénzügyi tudatosság az oldása.

– Ismerjem fel, hogy mivel állok szemben, fel kell mérni a lehetőségeimet, a kockázatokat. Ehhez pedig az érzelmi tudatosság a kiindulópont – tette hozzá a szakember.