A digitális világ robbanásszerű fejlődésének számos előnyét élvezhetjük. A szellemi rekreáció, a szórakoztatás egyre szélesedő terepén kalandozhatunk az internet és a különböző közösségi platformok segítségével. De a pozitív hatások ellenpólusaként szinte ugyan ilyen tágas tér nyílt ki a mentális egészségünket veszélyeztető hatásoknak is.
Az egyik komoly problémákat okozó jelenség az online zaklatás, a cyberbullying, amely az iskolás generációkat érinti kiemelten; a Nők Hangja Alapítvány eddig is sokat foglalkozott a kérdéskörrel, olvasóinknak már nem lehet ismeretlen a fogalom.
Mindenkinek van emléke saját tanulmányaiból arról, hogy egy osztályközösség vagy azon belül különböző személyek, csoportok hogyan szálltak rá egy-egy kiszemelt diáktársukra. Sokszor ezek ártalmatlan csúfolódások, zrikálások voltak, de előfordult, hogy az ártó szándék áttört egy gátat, és olyam áradás zúdult az áldozatra, amellyel már nagyon nehezen birkózott meg a fiatal.
A pszichológiai meghatározás szerint, akkor beszélhetünk iskolai zaklatásról (bullying), amikor jelen van a tudatos, bántó szándék, ismétlődik a cselekmény, valamint egyenlőtlen erőviszonyok jellemzik. Ennek a zaklatásnak a 21. századi formája, a cyberbullying, vagyis az online, elektronikus eszközök alkalmazásával, a digitális térben történő zaklatás.
A non-stop zaklatás és hatásai
A témában Domonkos Katalin, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója írt tanulmányt. A Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával című munkájában kifejti, hogy az elektronikus zaklatás legveszélyesebb jellemzője az azonnali és szinte végtelen számú terjesztés lehetősége, így a megszégyenítő tartalom nemcsak nagyobb nyilvánosságot kap, hanem az áldozat ismétlődően és hosszú időn keresztül szembesül a megszégyenítő tartalommal. Az elektronikus zaklatás másik jellegzetessége, hogy az áldozat a nap bármely időpontjában elérhető, sokkal nehezebb elmenekülni előle, ezért érzelmileg megterhelőbb, mint a hagyományos formája.
Az áldozattá válás negatív következményei lehetnek a düh, emelkedett szorongás, ami a bántalmazás hatására tovább fokozódik, a fájdalom, a depressziós tünetek és a frusztráció. Jellemző a gyengébb iskolához való kötődés és iskolai teljesítmény, valamint az iskolai erőszak, offline bűnözés és deviáns viselkedés is. Az öngyilkossági gondolatok, gyenge önbecsülés, a depressziós hangulat a legmagasabbak az áldozatok körében, főképp azoknál, akik a zaklatás mindkét formájában áldozatként érintettek.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűséggel azok a fiatalok, akik érzelemközpontú megküzdési stratégiát használnak a hétköznapi stresszhelyzetekben, a zaklatási szituációban is ehhez folyamodnak. Az áldozatok különösen akkor érzik úgy, hogy nincs lehetőségük változtatni a helyzetükön, ha hosszabb ideig elhúzódik a negatív cselekmény. Azok az áldozatok, akik beszélnek valakivel a megfélemlítésről, vagy valamilyen módon megpróbálják kezelni a problémát (problémaközpontú megküzdési módok alkalmazása), kevesebb egészségügyi panaszról számoltak be, szemben azokkal, akik megpróbálták elkerülni a stresszt. A kutatásokból az is kiderül, hogy a passzív megküzdő stratégia (pl. tagadás, elkerülés, belenyugvás és a saját maga hibáztatása) általában hatástalan, igaz, egy ideig megállíthatja a zaklatást, de a problémát nem oldja meg.
Edukáció és pedagógiai segítség
És, hogy mi a megoldás? A tanulókat fel kell készíteni arra, mit tehetnek az őket ért vagy az általuk tapasztalt online zaklatás során, ehhez meg kell ismertetni a diákokkal, mikor és milyen formában reagáljanak az online zaklatásra, és azt is, hogy mely esetek milyen beavatkozást igényelnek. Privát felületen első lépésként megoldást jelenthet a zaklató figyelmen kívül hagyása: azzal, ha egy dühös vagy trágár nyelvezet üzenetet követően elmarad a visszavágás, csökkenthetjük a feszültséget, mindemellett azonban nem maradhat el a szöveges vagy képi tartalom mentése és az esemény jelentése.
Ezzel szemben a nyilvános online felületen azonnali beavatkozás szükséges a tartalom további terjesztésének megakadályozása érdekében. Tudatosítani kell a diákokban, ha online zaklatást tapasztalnak, ne hallgassanak, hanem jelentsék, és a zaklató szöveges és képi tartalmat mentsék el, valamint annak továbbításában és megosztásában se vegyenek részt. Legyen az iskolának megnevezett felelőse az online konfliktusok és zaklatások jelentésére. A megelőzéshez azonban a szabályozáson és a protokollon túl fontos a konfliktusmegoldási technikák, a döntéshozatali mechanizmusok, a problémamegoldó készségek és az online kommunikáció fejlesztése, valamint az alapvető online együttélési szabályok megismertetése, végül a problémaközpontú stresszkezelési technikák tanulása.
