A Semmelweis Egyetem okostelefon-függőséggel kapcsolatos kutatása rávilágított, hogy a túlzott mobilozás a pszichés teher mellett a testi egészségünket is károsíthatja, hiszen a rossz testtartás miatt romolhat a fizikális egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció.

A kutatók az Acta Psychologicában publikálták tanulmányukat. A tudományos munka során a szakemberek 18-35 éves egyetemisták körében vizsgálták, hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel.

A használati szokások alapján a kutatók három csoportot különböztettek meg az okostelefon-használat három fázisaként. A „tisztán szociális jellegű” felhasználók csak ismerősökkel, barátokkal való kommunikációra, közösségi kapcsolatépítésre, társasági célokra használják a telefont. A „mérsékelt folyamat jellegű” használók szociális célok mellett hírfogyasztásra, szórakozásra, passzív görgetésre használják a telefont, de nem töltenek vele napi 4-5 óránál többet.

 A résztvevők mintegy egyharmada került az „erős folyamat jellegű” felhasználók közé, ők napi négy-öt órát vagy még többet töltenek a telefonjukkal és jellemzően nem szociális kapcsolattartásra használják, hanem inkább tartalomfogyasztók.

A kutatást Dr. Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa vezette, aki az egyetem közleményében kifejtette: a munkájuk egyik legfontosabb eredménye az, hogy a felmérés alapján kijelenthető: a személyiség önmagában nem tesz senkit telefonfüggővé.

– Vagyis nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz – a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről – emelte ki a kutatás vezetője.

A kognitív tesztek alapján az „erős folyamat jellegű” felhasználók gyengébben teljesítettek a figyelmi és emlékezeti feladatokban, mint ahogy az életkoruk alapján elvárható lett volna, ezen kívül rosszabbul aludtak, erősebb volt bennük az állandó új ingerek utáni vágy, és kevésbé voltak képesek megálljt parancsolni maguknak, amikor valamit azonnal meg akartak nézni, elintézni vagy átélni.

– Azzal, hogy a telefont köldök- vagy mellkasmagasságban tartjuk, és lefelé tekintünk rá, a fej előrehelyezése és a „text neck” (értsd: fej lehajtása) jelentős terhelést ró a nyaki szakaszra. Ez nemcsak fájdalomforrás lehet, hanem a nyak ízületeinek korai kopásának kialakulását is okozhatja. A nyak ízületi helyzetérzékelő idegvégződései a fej tartásáról közvetítenek jeleket az agynak, így, ha sokáig előrehajtva tartjuk a fejünket és állandósul ez a rossz tartás, ezek a jelek megváltoznak, ami egyensúlyproblémát okozhat. Ez nemcsak az okostelefon-használat ideje alatt jelentkezik, hanem a mindennapi tevékenységekre is hatással van – mondta Seregély Beáta tanársegéd, a kutatás fizikai méréseinek szakértője.

A kutatók szerint a megoldás nem a büntetés, a teljes tiltás, inkább arra van szükség, hogy tanulják meg tudatosabb használni a készüléket. Ebben segíthet például az értesítések – főként a közösségi média- és üzenetjelzések – ésszerű beállítása, a közösségi médiára szabott időkorlát, a lefekvés előtti telefonmentes idő, valamint a több mozgás és a helyes testtartás gyakorlása.

A mentális problémák megelőzése terén kiemelten fontos, hogy fejlődjön a fiatalok önkontrollja, és csökkenjen bennük a kimaradástól való félelem (FOMO); ezt viselkedéstréninggel és pszichológiai támogatással lehet elérni. Ha ezek megerősödnek, a személyiségből fakadó sérülékenység gyakorlatilag eltűnik, vagyis azok is sokkal kisebb eséllyel válnak telefonfüggővé, akik egyébként érzékenyebbek, szorongóbbak vagy hajlamosabbak a stresszre – derül ki a kutatásból.