Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy az ausztrál kormány – elsőként a világon – december 10. óta megtiltotta a tizenhat év alatti fiatalok jelenlétét a közösségi médiában. A kezdeményezést több ország követné. De milyen indokokkal?

Az ominózus törvényjavaslat az ausztrál szövetségi kormány kezdeményezésére került a parlament elé. A december eleje óta hatályos törvény egyáltalán nem engedi meg a tizenhat év alatti fiatalok számára, hogy fiókjuk legyen a közösségi médiában, illetve tíz meghatározott platformon: az Instagramon, a Facebookon, a Threadsen, a Snapchaten, a YouTube-on, TikTok-on, a Kicken, a Redditen, a Twitchen és az X-en, sőt a már korábban létrehozott fiókok lezárását is elrendeli.

A törvény fordulatot hozott még valamiben: egyértelműen a szolgáltatókat teszi felelőssé a fiatalok közösségimédia-fogyasztásának szabályozásában, pontosabban a szolgáltatónak súlyos büntetést kell fizetnie abban az esetben, ha egy ellenőrzés kideríti, hogy bármely profil mögött tizenhat év alatti valós felhasználó áll.

A telefonokkal kezdődött

Az ausztrál döntés nem előzmény nélküli. 2024-ben számos európai ország korlátozni kezdte az okostelefonok jelenlétét az iskolákban. Magyarországon ettől a tanévtől kezdve a diákoknak reggel, az első tanóra megkezdése előtt le kell adniuk a készüléküket, amelyet az intézménynek meg kell őriznie, hogy tulajdonosai a tanítási nap végén visszakaphassák.

Magyarországgal egy időben számos európai ország kormánya lépett: Franciaországban a tizenöt év alattiakat érinti a tiltás, Bulgáriában az intézmények dönthetnek, hogyan érvényesítik a korlátozást, Romániában pedig épp úgy le kell adni a készülékeket, mint nálunk. A görög iskolák ideiglenes kizárással büntethetik a telefonozó diákot, és „kicsapatással” mindazokat, aki felvételeket készít iskolatársairól.

Tiltással éltek a francia nyelvű belgiumi iskolák, Hollandiában pedig (már az általános iskolától!) tilos lett telefont, tabletet, okosórát behozni az intézmény épületébe.

A TikTok-kal folytatódott

A készülékek iskolai használatának tiltásával nagyjából egy időben kezdődött el a kiemelkedően népszerű platformok elleni háború is, amelynek első állomása a TikTok elleni fellépés volt.

Számos kormány – például az albán, az afgán, az iráni, az indiai és az amerikai – gyakorlatilag kémprogramnak tekinti a kínai fejlesztésű appot, ezért politikai okokból tiltja, ugyanakkor az is igaz, hogy ennek növekedése robbanásszerű, mind több és több felhasználót (többnyire fiatalt) hódít meg magának, tehát a trendformáló hatása tagadhatatlan.

Az ausztrál törvényalkotó – mint említettük – már tíz népszerű platformot tekint veszélyesnek. De nem a kontinensország az egyetlen. Az ottani döntés előtt néhány héttel ugyanis az Európai Parlamentben is előkerült a téma, tárgyalták továbbá Görögországban és Franciaországban, az ausztrál bejelentés óta pedig Spanyolország és Dánia is jelezte: hasonló korlátozást tervez.

Igazolt kártékonyság

A témában nyilatkozó szakértők szerint a közösségi média túlzott fogyasztása számos mentális és szociális probléma okozója lehet, sőt más tünetcsoportok kialakulásához is vezethet. A figyelem-, test- és önképzavart, az alvási problémákat minden nyilatkozó említi, az ausztrál kutatások szerint összefüggés lehet telefonhasználat és az ADHD kialakulása között is.

Ugyanakkor a közösségi médiában rendkívül könnyen válhat a fiatal felhasználó csalás, megszégyenítés, fenyegetés, agresszió, szexuális zaklatás áldozatává.

Erről beszélünk

A Nők Hangja Alapítvány 2025 novembere óta szervezi klubestjeit, amelyeken szakértők bevonásával vizsgálja a digitális forradalom sötét oldalát, vagyis milyen veszélyeknek lehetnek kitéve a közösségi médiában jelenlévő fiatalok, illetve mit tehetnek a szülők, hogy ezek a veszélyek jelentősen tompuljanak.

A beszélgetések – podcastek formájában – minden platformunkon meghallgathatóak.