„Digitális reziliencia” – a szakértő szerint ez segíthet abban, hogy megfeleljünk az új kihívásoknak, amiket az új kor, új metódusai hoztak el. De hogyan tehetünk minderre szert? Következő klubestünk egyik szakértője segít a kérdés megválaszolásában.

(Hallgasd meg őt élőben is! Eseményünk: https://fb.me/e/62CUNYtcc)

A digitális világ veszélyeivel szemben a fiatalok a legkiszolgáltatottabbak. Tapasztalat nélkül nehezen tudnának egyedül megküzdeni a kihívásokkal, fontos volna támogatni és vezetni őket. Ez azonban nehezen valósulhat meg, ha a szülő sem elég tájékozott – derül ki dr. Gaskóné Nagy Erika digitális gyermekvédelmi szakértő, pedagógus és kompetenciafejlesztő tréner szavaiból.

A szakember meghívott vendégként vesz részt a Nők Hangja Alapítvány által 2025 novemberében elindított programsorozatban, amely klubestek, konferenciák, és az ezek anyagából készült cikkek, podcastek segítségével igyekszik tájékoztatni a nyilvánosságot a digitalizáció kihívásairól.

– Fordulópont előtt állunk – mondja dr. Gaskóné Nagy Erika. – Eddig arra koncentráltunk, hogyan kerüljük el a bajt, ám ez egyre nehezebb. Tudunk kell, mit tegyünk, ha egy ismert problémával állunk szemben.

Gyors válaszok kellenek

A digitális világ alakulását figyelő szakértők egyetértenek abban, hogy a fő gond a túl gyors változás. A digitalizáció meglepett bennünket, kevés időnk volt az alkalmazkodásra. A Z és az Alfa generációt – az úgynevezett digitális bennszülötteket, vagyis azokat, akik a szélessávú internet, az okostelefonok és gyorsan népszerűsödő platformok világába születtek bele – beszippantotta az új univerzum. Mostanra kiderült, hogy ez káros is lehet.

– Az eddig klubesteken és konferencián beszélgettünk arról, hogy a különböző korosztályoknak különböző problémákkal kell szembe nézniük a digitális világban – fejtette ki a szakértő. – Az óvodásoknál a túlzott eszközhasználat, vagyis a túl sok telefonozás – amely olyan hagyományos ismeretszerzési módokat helyettesít, mint például a mesemondás – kommunikációs nehézségeket a beszédészlelés és beszédértés elmaradását, a szobatisztaság kitolódását, vagy például az evőeszköz- megfelelő használatának hiányát okozhatja. A középiskolásoknál a közösségi média erősen hat a fiatalok önértékelésére, énképére akár testképzavart is eredményezhet, és sorolhatnánk.

Jó, tehetjük fel a kérdést, de mi a megoldás?

Kedvező tapasztalatok

2024 szeptemberétől a magyar iskolákban korlátozzák az okoseszköz-használatot az intézmények falain belül. Ez azt jelenti, hogy a tanítási idő alatt a gyerekek nem használhatják a telefonjukat, kivéve, ha az a tanuláshoz szükséges.

– Az eddigi tapasztalat szerint, ez nem volt rossz döntés – véli dr. Gaskóné Nagy Erika. – A mobilmentesség segíti a gyerekek fejlődését, tanulását és közösségi életét, és mind a tanórán, mind a szünetekben jobban tudnak egymásra figyelni a diákok, könnyebben kapcsolódnak egymáshoz, több a beszélgetés, a közös program.

Akkor tehát tiltani kell?

Van megoldás!

– Nem egészen – mondja a szakértő. – Jó volna, ha a családban folytatódna, ami elkezdődött az iskolában: kevesebb online jelenlét, több idő egymással. De csak akkor vehetünk el valamit, ha adunk helyette mást. Ezért van szükség arra, hogy a szülő képben legyen.

A szakértő szerint a visszatérés a mesemondáshoz, a meseolvasáshoz, a beszélgetéshez, a közös játékhoz, a kirándulásokhoz stabil érzelmi hátteret nyújthat az egyébként tapasztalata szerint rendkívül nyitott és együttműködő fiatalok számára. Ez pedig lehetőséget nyújt a helyes önkép kialakulásához, az érzelmi intelligencia fejlődéséhez.

– Sokat emlegetett kifejezés manapság a reziliencia, vagyis a lelki rugalmasság és ellenállóképesség. Ennek kialakítása volna a cél – magyarázza dr. Gaskóné Nagy Erika.

– Ez a képesség segít abban, hogyan kezeljük a problémás helyzeteket. Erre a képességre a szülőnek, a gyereknek, a pedagógusnak is szüksége van: mindannyiunknak. Erről beszélgetünk a következő klubesten – mondja.